Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Elszállt a nyár (1982. aug. 27.)

2009.03.14


           A gyerekek zsibongásától zengett a nyár. Reggel kiugrottak az ágyból és vagy papushoz, vagy hozzám rohantak. Papus nem maradt olyan sokáig a kocsmában, mint szokott, köhécselve sietett haza. Mamus közben reggelit készített, és azon töprengett, mit főzzön ebédre.  A gyerkőcök egész nap sokat játszottak az udvaron, néha Judyval, néha nélküle. Hosszasán elnéztem őket, miközben előttem nyitott könyv zúdította rám a betűket. Gerryvel csereberéltünk infókat regényekről, mindketten elmondtuk, milyen általunk gyöngyszemnek tartott könyvre bukkantunk. Tőle kaptam az Előttem az életet, a többit újságokból rendeltem. Megvásároltam olyasmiket is, ami a gyerekek számára hasznos lehet, esténként ezekből olvastam föl nekik. Nappal csak rajzolgattunk és magnóra beszéltünk, ha a nagy forróság miatt bekényszerültünk a besötét4tett szobába. Chakka hercegnőket varázsolt a rajzlapra, Gil mindenféle vad dolgot, amik persze elsősorban vonalakból álltak, de ő tökéletesen megmagyarázta milyen jelenetet képzeljek magam elé.
         Napközben sokszor átjött Judy is játszani. Előfordult, hogy a két kislány összeveszett, ebből pár órás mosolyszünet lett, aztán minden folytatódott úgy, ahogy szokott. Ha Judy nem jelent meg, láthatóan hiányzott Chakkának, de amint belekezdtek a játékba, főleg Chakka jól kiosztotta. Judy mamája meglepően jól kezelte a helyzetet. Míg nálunk elmarasztalások tömkelege hangzott el, ő hallgatott és rámondta: gyerekek még! Bírom Judy mamáját és jólesett, hogy velem is beszélgetett. Van még egy kislányá, ő Gilhez hasonló korú, és Judynál is visszafogottabb.
         Amikor mamus takarítani ment, és a velem való ügyes-bajo dolgokat elrendezte, igyekeztem meg se pisszenni, hogy ne ébredjenek föl korán. Ilyenkor írtam leveleket és lefordítottam egy cipruslapot. Chakka nem akart máshol aludni, csak a szobámban, kemping ágyon. Gil foglalta el a másik ágyat, de néha megmakacsolta magát és ő is kempinget követelt. Minden este eljátszottuk a "királylány megszabadítóst". Képzeletben erdőkön át vágtattunk, űztük a sárkányt, akit végül Gil pusztított el. De újabb, még vadabb sárkányok jöttek, a királykisasszonyra fájt a foguk, hiába, mert ők is sorra le lettek győzve.
         Nem tudom, hogy szedték elő a sárkánysztorikat, mert én szándékosan kerültem az ilyen meséket. Azon is töprengtem, hogy az Alice csodaországban-t Chakka felfogja-e. Gil biztos nem, de ő pár mondat után elaludt. Nehéz olyan mesét találni, ami egy 3 és egy 6 éves gyereknek egyaránt megérthető és élvezhető. Chakka a legtöbb mesét végighallgatta, sőt továbbiakat kért. Amikor ő is elaludt, akkor kezdődtek a legnyugalmasabb percek. A gyerekek szuszogása betöltötte a szobát, én meg bámultam az ablakon résnyire leengedett redőnyön át azt a csillagot, aminek pályáját minden évszakban jól ismerem. Ha álmomból fölébredek éjjel, csak rá kell néznem, s máris tudom, hogy kb. hány óra lehet.
         Gondolkodtam azon, milyen emlékként maradnak meg a gyerkőcökben ezek a meseesték. Susan egyszer azt mondta, jó érzés lesz nekik visszatekinteni rá, s így lesz Edithel is, aki örömmel fog visszatekinteni a tanitgatásokra. Nem tudom elképzelni. Amint magával ragadja őket a nagy élet, törvényszerűen elszakadnak.
         A gyerekek szuszogása közben eszembe jutottak azok az esték, amikor gyerekkoromban hazaengedtek a kórházból. Miután mamus ágyba tett minket, és ő is lefeküdt a pici Peetet maga mellé véve, bekapcsolta a rádiót és hallgatta a rádiójátékokat.    Úgy szerettem ezeket az órákat, hogy arra vágytam, sose múljon el. Papus gürizett, mint az állat, a nagy szegénységben valamiből meg kellett élni. Ezek az emlékek már nagyon homályosak mert papus jóvoltából a faluban az elsők között voltunk, akik tévét vettek. Nagy szó volt ez akkoriban, így emberek sokasága járt hozzánk filmeket nézni, s főleg focimeccset. Ülőhelyünk nem volt annyi, ahányan beállítottak, ezért sokan sámlit hoztak magukkal. A tömeg miatt nekik a konyhában jutott hely, onnan nyújtogatták a nyakukat, hogy lássanak valamit. Szerettem ezeket az estéket is, de a rádiójátékos sötétség simán tarolja.
         Kár, hogy a boldogság érzése nem marad meg. Most a boldogság, ha ez annak számít, a szuszogós, csillagnézős estéken ért el.
         Hétvégeken a gyerekek kivonultak a telekre, ahova papus nem, de mamus sűrűn lejárt. Néha Polly nénihez is elugrottak, oda mindketten.
         Peet ritkán jött haza, ilyenkor nagyinál aludt. Keveset mesélt, sietett a diszkóba.
Michel elvette Lizzyt. Esküvőjükön a két tanú mellett csak a közvetlen rokonok vettek részt. A ceremónia után beugrottak hozzám pár percre. Lizzy biztosított arról, hogy gyakran meg fog látogatni, de egyszer se jött el.
         Már gyűlnek a fecskék a drótokon. Vége a nyárnak.
         Chakka sulis lett, én meg újra ciprusos. Egész nyáron nem fordítottam érdemben, legfeljebb pár lapot. Nagy halom anyag áll előttem, alig van erőm belekezdeni. Inkább olvasnék és írnék, én az emberekkel szemben ezt értékelem. Csakhogy olvasásért vagy írásért nem jár pénz, amire pedig nagy szükségem van.
         Visszaáll az élet a régi kerékvágásba. Papus nagyihoz vagy a kocsmába fog járni, mamus takarítani, én meg görcsölök Denktash politikájának kisilabizálása felett.

1982. aug. 27.